A napokban a szakdolgozatához készített velem interjút Bártfai Míra, a Debreceni Egyetem kommunikáció- és médiatudomány szakos végzős hallgatója, aki rendhagyó módon a Háda Kft. kommunikációját elemezte diplomamunkájában. Ezt olvashatjátok most :)

Szemes Nóra Magyarország egyik meghatározó személyi stylistja, aki többek közt olyan személyre szabott tanácsadási szolgáltatásokat kínál, melynek keretében egész napos vásárlásra viszi ügyfeleit, „újraértelmezi” ruhatárukat, segítséget nyújt abban, hogyan kombinálják az egyes darabokat, hogyan teremtsenek harmóniát önmaguk és ruháik között. 

A személyes vásárlások alkalmával Nóra gyakran viszi ügyfeleit second hand üzletekbe, ahol a fast fashion üzletekkel ellentétben, töredék áron juthatnak hozzá a legújabb trendekhez, de ugyanott megtalálják a ruhatárak nélkülözhetetlen alapdarabjait is, így nemcsak időt, de pénzt is spórol ügyfeleinek. Nóra a használt ruha üzletek közül a Háda boltjait kedveli leginkább, s az elmúlt egy évben partneri kapcsolatba került velük: különböző nyereményjátékokat szerveztek (stílustanácsadással egybekötött vásárlás), stylist rapid randi. Erről az együttműködésről és a hazai turkálási szokásokról kérdeztem Szemes Nóra stylistot.

Hogyan kerültél a Hádával „partneri” kapcsolatba? Kiben merült fel az ötlet, hogy egy stylisttal közreműködjenek?

Lassan most már egy éve, hogy találkoztam velük. Akkortájt hozhatták létre a Facebook oldalukat is, és felfigyeltek rá, hogy a posztjaimban gyakran említem őket, hogy aznap épp ott vásároltunk valemelyik üzletükben és milyen szuper dolgokat találtunk. Aztán először lájkolták a profilomat, majd felvették velem a kapcsolatot. Így született meg az első közös nyereményjátékunk, amivel a Háda vásárlási utalvány mellett stílustanácsadással egybekötött vásárlást lehetett nyerni tőlem. Azóta több közös programot szerveztünk (stylist rapid randi, stílustanácsadás) és több tv-felvételre is engem küldtek nyilatkozni.

Nagyon örültem neki, hogy ők kerestek meg engem, mert én mindig vigyázok arra, hogy hiteles legyek. Egyrészt nem beszélek olyanról, amiben nem hiszek, tehát nem tudnám azt mondani, hogy a Háda jó, ha nem lenne az. És fontosnak tartom azt is, hogy az ügyfeleim fejében ne forduljon meg az, hogy azért megyünk oda, mert esetleg jutalékot kapok. Volt olyan üzlet, aki megkeresett azzal, hogy fizetne, csak, hogy hozzá menjünk vásárolni. Természetesen nemet mondtam, mert ha tetszik a kínálat, akkor úgyis oda viszem az ügyfeleimet, ha viszont nem, akkor jutalék fejében sem vinném oda őket. Ez nálam elvi kérdés.

És kivel vagy közvetlen kapcsolatban?

Nem a szűk vezetőséggel. Én a Facebook-csapattal dolgozom együtt, velük ötletelünk, velük tartom a kapcsolatot. Néha Krisztiánnal (Lakatos Krisztián, a Háda ügyvezető igazgatója – megjegyzés: B. M.) is szoktam találkozni, neki is fel szoktam vetni az ötleteimet. Amiket a Facebook-csapat csinál, az nagyon tetszik, például hogy felhívják a figyelmet arra, milyen márkákkal találkozhatnak a Hádákban, hogy kérdeznek a „rajongóktól”, így bevonják őket is. Jó látni, hogy egyre nyitottabbak az újításokra.

Te milyennek látod a Háda kommunikációját, imázsát, arculatát?

Alapvetően jónak látom, folyamatosan fejlődnek. Az arculatukon lenne mit változtatni, lehetne kicsit kiforrottabb. A logójukra is ráférne egy frissítés, modernizálás. Az jó irány, hogy a plázában lévő üzleteiket felújították, hogy lett Facebook oldaluk, de lehetnének még egy kicsit trendibbek :).

Az elmúlt években már reklámokra is elkezdtek költeni, lett tv-reklámjuk, sőt a napokban kerültek ki az új plakátok is. A hagyományos reklámfelületeken túl azonban elég keveset hirdetnek.

Igen. Ők szinte csak a tv-ben és óriásplakáton hirdetnek, de a 21. században már nem evvel lehet megfogni az embereket. Hirdethetnének magazinokban is akár. Hiszen az rendben van, hogy sokan járnak a Hádába, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy többet költsenek ruhákra, de ott vannak azok is, akik ugyanúgy elköltenek akár havonta több tízezer Ft-ot a plázás üzletekben is, és a turkálókban is. A különbség csak annyi, hogy míg az előbbiben csak pár darabot vesznek ennyi pénzből, addig a turiból zsákszámra viszik haza a ruhákat maguknak és családtagjaiknak is szezononként.

És ott vannak még a fashionistak (általában tizen-huszonéves, de gyakran harmincas trendi, városi lányok, akik ismerik és követik az aktuális trendeket, tisztában vannak a hazai, de akár az online üzletek kínálatával, van többé-kevésbé kiforrott saját, egyedi stílusuk. A vásárlást szórakozásnak, élménynek tartják, és nagyon gyakran vásárlásmániások, mint Becca az Egy boltkóros naplója c. filmből), akik minden hónapban legalább egyszer (főleg árucserekor) ellátogatnak valamelyik nagy üzletbe, hogy a legtrendibb darabokat fogják ki maguknak. Pont olyanokat, amilyeneket bármelyik fast fashion üzletben kifoghatnának, csak mondjuk ötödannyiért, és mivel vásárlásmániások, értenek a divathoz, a stílushoz, a trendekhez, ezért nem egy-két darabot vesznek, hanem mondjuk átlagosan tízet. Persze a végén csak egy-két darab lesz ebből, ami évekig ruhatáruk részét képezi, a legtöbbtől két éven belül megválnak, de a fashionistaknak épp ez a lényeg. Szóval őket is el kellene érni valahogy, szélesíteni és tudatosítani a célcsoportot. Inkább erre kellene építeniük. És ez a réteg már nem ezeket a hagyományos médiafelületeket fogyasztja.

Már többször tartottál a Hádában vásárlóknak stílustanácsadást, és legutóbb a Rókóczi úti üzletükben ún. „rapid randit”. Ezek a kezdeményezések mennyire voltak sikeresek?

Ez volt az első rapid randi, amit a Hádának tartottam. Mivel hétköznap volt, így délelőtt  kevesebben jöttek, de délután azért volt „forgalom”. Hétvégén biztos, hogy a délelőttöm is zsúfolt lett volna. A stílustanácsadások abszolút sikeresek voltak, legutóbb tízszeres volt a túljelentkezés. Egy-egy ilyen alkalommal körülbelül 5-6 emberre jut idő. Természetesen ez más, mint amikor kizárólag egy ügyféllel foglalkozom egész nap. Olyankor azért több mindenre jut idő, de a Háda keretein belül szerintem ez jól működött.

Milyennek látod a Hádában található ruhák minőségét?

Sok jó márka megtalálható a Hádában, a nagyobb, jó minőségű márkák közül ott van a Gap, a Calvin Klein, a Hilfiger. De sok olyan minőségű van, amilyeneket a fast fashion üzletekben is megtalálni, csak itt ugye töredék áron kapod meg. De az a tapasztalatom, hogy minél letisztultabb, egyszerűbb egy darab, annál jobb a minősége.

És valahol olvastam, hogy az egyes fast fashion üzletek szándékosan leviszik a minőséget, hogy minél hamarabb menjen tönkre a ruha, és hogy minél hamarabb vásárolj újat. De ha mondjuk a turiban vásárolt megy tönkre, akkor azt mondom, hogy hát jó, ezerötszáz forintért nem fáj annyira, mintha egy tízezer forintos darab ment volna tönkre. Ezért sem szoktam olyan gyakran fast fashion üzletben vásárolni.

Látsz különbséget az egyes Háda üzletek között? Mit tartasz a legfontosabbnak az egyes üzletekben? S miért épp a KÖKI Terminálban lévő üzletet kedveled a legjobban?

A legfontosabbnak a kínálatot tartom, és ebben a Háda a legjobb. Ha egy pincében lenne az üzletük, akkor is lemennék oda, mert tudom, hogy náluk vannak a legjobb ruhák. A KÖKI-ben lévő üzletük, mivel a legnagyobb, a nagy számok törvénye miatt itt van a legtöbb ruha, így itt aztán bőven lehet találni is. De szeretem még a Corvin Plázában és a Sugárban található Hádát is. Hó elején, árucserekor általában minden üzletben lehet találni valamit, de a KÖKI az, ahol mindig, minden időszakban.

Szóval szerintem a legfontosabb mindenképp a kínálat. Lehetnek szépek az üzletek, akkor is a kínálat az, amiért oda fogok menni. És ha a kínálat megvan, akkor már lehet plusz szolgáltatásokat is bevezetni.

Milyen más turkáló-láncokat kedvelsz?

A Hádán kívül más turkáló hálózatba nagyon ritkán járok, inkább kisebbekbe, például az Arany 17-be. Ez egy nagyon helyes, budoir jellegű üzlet. A falon képek lógnak, a ruhák is le vannak válogatva, sőt, még méret szerint is külön teszik őket. A Nagymező utca 10-ben is van egy jó turi, ha jól emlékszem Ruhagaléria a neve. Bár ott eléggé össze vannak zsúfolva a ruhák, de szép holmikat találni.

És a Hádának még nem jutott eszébe, hogy méret szerint szétválogassa a ruhákat?

Dehogy nem! De azért nem csinálják meg, mert az több energiával járna, és így is le vannak terhelve az eladók. A legtöbb üzletükben a vásárlóknak kell vissza vinni a felpróbált ruhákat a helyükre, és hiába vannak szín szerint kiválogatva a ruhák, sokan így sem a helyére teszik vissza. Mi lenne akkor, ha méret szerint lenne kiválogatva?! Húszezer darabnál ez az állapot már nem tartható fent. De javasoltam már én is nekik Szerintem érdemes lenne megpróbálniuk. Talán majd most, a felújított Rákóczi úti üzletükben meg is csinálják.

Voltál már külföldön, esetleg Angliában turkálóban? Ha igen, akkor mik a tapasztalataid, mennyiben hasonlóak/mások az itthoniakhoz képest?

Nem, mindig csak olyan helyekre utazom, ahol nem gyakoriak a turik. De Farkas Évi (fotós, plus size modell, kint élt Angliában – megjegyzés: B. M.) mesélt, hogy milyen kincsekre lehet bukkanni az ún. charity shopokban.

Az angol használtruha kereskedelem rendkívül kiterjedt piacot fog át, és hatalmas üzlet épült köré. A briteknél azonban a mai napig az adományozás és a karitativitás a legmeghatározóbb, hiszen a használt ruha iparág náluk tulajdonképp ebből nőtte ki magát. A briteknél számos lehetőség van, a használt ruhák megszabadulására: charity bag, charity shop, cash for clothes, stb. Amikor gardróbrendezésre hívnak az ügyfeleid, akkor mit csináltok a kiselejtezett ruhákkal?

Ilyen esetben rájuk van bízva, hogy mit kezdenek velük, de fel szoktam nekik sorolni a lehetőségeket: Vöröskereszt, adományozás, ajándékozás, Vaterára feltenni. Körülbelül ezek az opciók vannak. Sajnos Magyarországon még nem elterjedt, hogy visszavegyék az egyes üzletek, vagy a turkálók. Ha valaki megvesz egy darabot, mondjuk tizenötezerért, de nem áll jól neki és nem hordja, attól nem biztos, hogy ingyen szeretne megválni. Angliában ez nem üzlet. Ott évente lecserélik a ruhatárukat. Kint nem drága az, hogy tizenöt- húszezer forintnak megfelelő értékű egy ruha. Náluk eleve arra mennek rá, hogy minél többet, és minél többször vásárolj, ezért a kínálat is gyakrabban cserélődik, mint itthon.

Angliában az Oxfam charity shopjai különböző specializált butikokat nyitott. Szerinted érdemes lenne a Hádának specializált butikok nyitásával kísérleteznie? Ha igen, akkor milyen témában?

Szerintem egy kisebb, butikosabb jellegű üzlet nyitásával érdemes lenne próbálkozniuk, ahová minőségi, főleg új, címkés darabokat válogatnának, amiket alaposan kitisztítanának (hogy ne érződjön rajtuk a fertőtlenítő szag), és átvasalnának. Méret szerint lehetne rendezni a ruhákat, és a próbababákat is „bestylingolni”, hogy az üzletkép jobban közelítsen a fast fashion üzletekhez.

Esetleg kiegészítőkre, cipőkre specializált Háda butikot el tudnál képzelni?

Azt nem tudom elképzelni, hogy csak kiegészítőkre vagy cipőkre specializálódjon néhány üzletük. Szerintem ezekből nincs annyi, hogy megérje nekik külön boltot elindítani.

Stylistként, amikor vásárolni mész az ügyfeleiddel, gyakran viszed őket turkálóba. Hogyan fogadják ezt? Volt már olyannal tapasztalatod, akit nem lehetett meggyőzni, hogy menjetek el egy second-hand üzletbe?

Ez változó. Az ügyfeleim 80%-a nyitott rá, hogy turiba menjünk, de előtte mindig megkérdezem őket. Van, aki amúgy is szokott járni, van, aki szokott, de sosem talál semmit, van, aki egyáltalán nem volt még, de velem kipróbálná, és természetesen van olyan, aki elzárkózik előle. Ők általában ódzkodnak attól, hogy más ruháit viseljék, de akadt már olyan is, aki azzal magyarázta, hogy ha valaki hord egy ruhát, akkor annak az embernek az energiái benne maradnak a ruhában, és nem szeretnék más energiáit „felvenni”.

Általában azért meggyőzhetőek. És ha eljönnek, akkor pozitívan csalódnak. De ha belegondolsz, ezekre a használt ruhákra nem is lehet azt mondani, hogy használtak. Egyrészt rengetek blokkossal találkozni, másrészt a legtöbb ruhát maximum kétszer-háromszor viselhették, hiszen a legtöbb olyan jó állapotban van.

Szívesen vásárolnál olcsó, de minőségi ruhadarabokat? Érdekel, hogyan lehet hatékonyan és gyorsan ruhát vásárolni a turkálóban? A Turizás profi módon workshopon erről is szó van. A következő workshopra ide kattintva tudsz jelentkezni.

Itt nézheted meg a többi workshopot is.

Közös vásárlásra itt jelentkezhetsz.